Budakeszi Kálvária

Leírás

A Budakeszi Kálvária a város egyik legrégebbi szakrális helyszíne. A magas fenyők között meredeken emelkedő, megkapó hangulatú budakeszi kálvária eredete egy tragikus eseményhez kötődik. Az első német telepesek alig negyven éve éltek még csak itt, amikor az utolsó nagy pestisjárvány 1739 tavaszán Budakeszit is elérte. A járványnak több száz áldozata volt a pestisjárványnak Budakeszin, akiket az akkori szokás szerint a falu határain kívülre, a Kálvária-dombon és környékén temettek el. Az ő emlékükre emeltette később a falu lakossága a "Pestis keresztet", a 14 stációs keresztutat és a kápolnát.

Itt található a város legrégebbi kőkeresztje, a "Pestis kereszt", melynek tehát eredete az 1700-as évek közepére tehető.

Az 1768-as falualaprajz Calvaria néven említi, de még csak három keresztet ábrázol a dombon. A stációkat később állították, és legkésőbb, valószínűleg 1883-ban építették a későbarokk kápolnát. A stációk és a kápolna (Jézus szíve kápolna) 1958-ban még álltak, de a 60-as évek végére elpusztultak, a vandalizmus áldozatául estek.

A Kálváriát széleskörű összefogással állították helyre a kilencvenes évek elején. A munkálatok négy évet vettek igénybe, az eredmény a város lakosainak, szervezeteinek, vállalkozóinak összefogását dicséri. A felújított Kálváriát 1994. augusztus 20-án adták át és szentelték fel szentmise keretében.

A dombtető Budakeszi egyik legszebb panorámáját nyújtja a település felé.

Tudtad-e, hogy…?

• A kápolna festett ablakán, a kereszt előtt a mennybe menő Krisztus lábai alatt a budakeszi svábság két szörnyű tragédiájának képi megjelenítése kapott helyet: az 1739-es pestisé és az 1946-ban történt kiűzetésé.
• A nagyböjtben a budakeszi hívek itt is tartanak keresztutat, illetve innen a Kálváriáról indul a húsvéti nagymise előtti körmenet.