Erzsébet-kilátó

Leírás

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben többször járt a hegyen, ezen a kilátóponton.

A legfelső, negyedik teraszról tiszta időben körkilátás nyílik 70–80 km távolságra. Kényelmesen áttekinthető innen a Budai-hegység vidéke: észak felé a Hármashatár-hegy, mögötte pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység magasodik, kelet felé sorrendben az Ördög-árok mély völgye, mögötte a Duna völgyében és a Pesti-hordalékkúpsíkságon a főváros terül el, amit északkelet felől a Gödöllői-dombság határol, északnyugat felé a Nagy-Hárs-hegy magasodik, délnyugati irányból a széles Budakeszi-medence, mögötte a Nagy-Kopasz látszik, délkelet felé a Széchenyi-hegy és a Budaörsi-hegy dominálja a tájképet. 

Története

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amelyet 1908-ban bontottak le. A kilátó felépítésének gondolata az 1902. évi budapesti nemzetközi szállodakongresszuson merült fel, Erzsébet királyné emlékére, aki gyakorta csodálta innen a környék panorámáját. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes (Pannónia Szálló tulajdonosa, a Svábhegyi Egyesület elnöke) javasolta. Schulek Frigyest, a Halászbástya tervezőjét bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

A neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas, négy kilátóterasz tagolja, melyekhez való fel-, illetve lejutáshoz egymásba bújtatva két külön kő csigalépcsősor készült, összesen 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. 

Az időjárás viszontagságai és az elhanyagoltság következményeként az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott. Az életveszélyes állapota miatt a felső szinteket le kellett zárni a látogatók elől. A teljes felújítására 2001-2005 között került sor.

2026. márciusában ismét lezárták az épületet, hogy szerkezetileg megvizsgálják és szükség esetén felújítsák.

Tudtad-e, hogy…?

• A kilátó nyugati oldalán 1923-ban emelték a kis melléképületet az addig a torony alagsorában lakó toronyőr számára. 
• 1926-ban ez a középület kapott elsőként díszkivilágítást Magyarországon.
• A szocializmus idején, 1950-től a kilátó tetejére messzire világító vörös csillagot szereltek. (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült.) A torony szerkezetét évtizedeken át terhelő önkényuralmi jelképet a rendszerváltást követően elbontották.