Solymári vár

Leírás

A solymári vár egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között emelkedik.

Nagy Lajos uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi főnemesi család tagjai. A korabeli oklevelek szerint 1355-ben vásárolták meg ezt a területet, ahol rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, ami a továbbiakban budai tartózkodásuk és vadászatuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának. Későbbiekben több nemesi család, illetve szerzetesrend birtokában is volt a vár. Azonban a török időkben, az 1541-es budai megszállás után következett be a vár teljes romlása, romba döntése.

A vár maradványait a XVIII. században letelepülő németajkú (sváb) lakosság jórészt elhordta, így a XIX. század végére a Mátyás-dombon semmi látható jele nem maradt annak, hogy ott egykor építmény állt.

Valkó Arisztid fiatal műkedvelő régész, miután írott forrásokból is meggyőződött az egykori erősség létezéséről, az 1930-as évektől kutatni kezdte a lapos tetejű domb titkait.

A korábban nem igazán látványos romterület a 2005-2006 folyamán végzett nagyszabású fejlesztés után egy élvezhető várrom látható.

Tudtad-e, hogy…?

• 2013. júniusáig szabadon látogatható volt, 2013. július 1. óta hivatalos nyitvatartási rend szerint látogatható, minimális belépődíj fejében.

• A legismertebb solymári monda szerint a település neve Mátyás király és felesége, Beatrix királyné civódásából és kibéküléséből ered. A legenda szerint a vadászat közben megsértődött asszony a tisztáson az urához lépett, és törött magyarsággal így szólt hozzá: "Mátyáskám! Soj már!" (vagyis szólj már). A király megenyhült, és elrendelte, hogy a helyet ezentúl Solymárnak nevezzék. :-)