Látnivalók

A Szent Sebestyén tiszteletére szentelt kápolna az 1737-es kolerajárvány emlékét őrzi a település bejáratánál.

A Teleki–Tisza-kastély a Teleki, majd a Tisza család kastélya Nagykovácsiban. Később nevelőotthonként, illetve kollégiumként működött. Az egyemeletes, alápincézett klasszicista épület tíz hektáros telken, ősfás parkban található. A parkon keresztülfolyik az Ördög-árok.

Budai-hegység mélyén rejtőző, a török hódoltság idején elnéptelenedett község a 18. század elején kezdett újból betelepülni, jobbára német földről érkező, katolikus vallású jobbágyokkal. Az új telepesek ismeretlen időpontban, de nyilván már röviddel a letelepülésük után kis kápolnát építettek. Az első időszakban Pilisvörösvár plébánosa látta el a...

Ez a jármű egy úgynevezett szobormozdony, amelyet az 1980-as években állítottak ki emlékműként.

A hangulatos fenyőligetből kimagasló dolomitsziklák igazi mediterrán hangulatot teremtenek Budapest közvetlen határában.

A Csíki-hegyek fővonulatához kapcsolódó Budaörsi-kopárok 343 méter magas északi röge a Farkas-hegy.

A budakeszi zsidó temető pontos eredetéről és alapításának évéről kevés írásos emlék maradt fenn, de a sírkövek állapota és a helyi hitközség története alapján a 19. század második felére, illetve a 20. század elejére tehető

Budakeszi külterületén található két mamutfenyő, melyeket 1908-ban ültettek oda. Így azok ma már kb. 120 évesek. Budakeszi lakossága régebb óta ismerte, de a nagyközönség előtt Pászti Gyula (1917-1996) a Budapesti Rockenbauer Pál Túravezetők Klubjának alapítója és vezetője tette ismerté ezt a területet. Ennek tiszteletére egy emlékoszlop is áll a...

A Budakeszi Kálvária a város egyik legrégebbi szakrális helyszíne. A magas fenyők között meredeken emelkedő, megkapó hangulatú budakeszi kálvária eredete egy tragikus eseményhez kötődik. Az első német telepesek alig negyven éve éltek még csak itt, amikor az utolsó nagy pestisjárvány 1739 tavaszán Budakeszit is elérte. A járványnak több száz...

A tölgyfák uralta rét és a mellette álló templom már a 18. század óta búcsújáróhely. Legendája szerint 1731-ben Traub János helyi legény éppen a közeli szőlőbe tartott, amikor egy tölgyfánál megjelent neki Krisztus arca. Később, amikor egy súlyos betegségből kigyógyult, hálája jeléül egy Mária-képet akasztott az említett fára. Hamarosan elkezdetek...