A Makkosi rét is az ismert kiránduló- és piknikezőhelyek egyike, amelyet legfőképpen híres búcsújáró kegytemplomáról ismerhetünk. A Mária-kultuszt megalapozó szentképet a templomban őrzik, de egy másolata a tisztás egyik fáján is látható. Három zarándokút is elvezet előtte: a Mária-út, a Szent Jakab-út és a Magyar Zarándokút.
A Magaskői kőfejtő egy népszerű kirándulóhely. A felhagyott mészkőbánya ma már rendezett pihenőhelyként funkcionál, ahol padok és tűzrakóhely várja a látogatókat.
A Normafa Budapest legismertebb kirándulóhelye, a Svábhegy 477 méter magas tetőpontja, amely nemcsak a panoráma, hanem gazdag kultúrtörténete miatt is különleges.
Az Anna-réti kápolna mellett egy másik kápolna megvalósulásának a tervét emléktábla őrzi. 1944. december 8-án rakták le a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét, mely az eredeti tervek szerint tornácos hajóval épülő, zárt szentélyű kis terméskő kápolna lett volna, de a háború miatt nem készült el.
1825 és 1830 között az Anna-rét szélén kis erdei kápolna épült, Szent Anna tiszteletére. Ezt követően a kápolna rendkívül népszerű zarándokhellyé vált. Anna-napokon zarándoklatokat vezettek a kápolnához Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától.
Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót...
Az Erzsébet-kilátótól nem messze, a János-hegy oldalában nyílik Budapest egyik legrégebben keletkezett hévizes barlangja, amelynek két kijárata között kényelmesen felemelkedve sétálhatunk át.
A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai a Budai-hegység egyik legjelentősebb középkori egyházi emlékhelyét őrzik.
A Himnusz-szobor egy különleges, modern jellegű alkotás, amely a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb szimbólumát, a Himnuszt jeleníti meg művészi formában. A mű a magyar kultúra egyik alappillérére utal: Erkel Ferenc zenéjére és Kölcsey Ferenc költeményére.
A Budakeszi Vadaspark 1979-ben jött létre azzal a céllal, hogy bemutassa a magyar erdők jellegzetes és őshonos állatvilágát. A Budai-hegység erdős területén, természetvédelmi környezetben alakították ki, közvetlenül Budapest határánál, így a főváros környéki kirándulók egyik legnépszerűbb úticélja lett.
A parkot eredetileg az erdészet működtette,...