Látnivalók

A Csíki-hegyek fővonulatához kapcsolódó Budaörsi-kopárok 343 méter magas északi röge a Farkas-hegy.

A budakeszi zsidó temető pontos eredetéről és alapításának évéről kevés írásos emlék maradt fenn, de a sírkövek állapota és a helyi hitközség története alapján a 19. század második felére, illetve a 20. század elejére tehető

Budakeszi külterületén található két mamutfenyő, melyeket 1908-ban ültettek oda. Így azok ma már kb. 120 évesek. Budakeszi lakossága régebb óta ismerte, de a nagyközönség előtt Pászti Gyula (1917-1996) a Budapesti Rockenbauer Pál Túravezetők Klubjának alapítója és vezetője tette ismerté ezt a területet. Ennek tiszteletére egy emlékoszlop is áll a...

A Budakeszi Kálvária a város egyik legrégebbi szakrális helyszíne. A magas fenyők között meredeken emelkedő, megkapó hangulatú budakeszi kálvária eredete egy tragikus eseményhez kötődik. Az első német telepesek alig negyven éve éltek még csak itt, amikor az utolsó nagy pestisjárvány 1739 tavaszán Budakeszit is elérte. A járványnak több száz...

A tölgyfák uralta rét és a mellette álló templom már a 18. század óta búcsújáróhely. Legendája szerint 1731-ben Traub János helyi legény éppen a közeli szőlőbe tartott, amikor egy tölgyfánál megjelent neki Krisztus arca. Később, amikor egy súlyos betegségből kigyógyult, hálája jeléül egy Mária-képet akasztott az említett fára. Hamarosan elkezdetek...

A Makkosi rét is az ismert kiránduló- és piknikezőhelyek egyike, amelyet legfőképpen híres búcsújáró kegytemplomáról ismerhetünk. A Mária-kultuszt megalapozó szentképet a templomban őrzik, de egy másolata a tisztás egyik fáján is látható. Három zarándokút is elvezet előtte: a Mária-út, a Szent Jakab-út és a Magyar Zarándokút.

A Magaskői kőfejtő egy népszerű kirándulóhely. A felhagyott mészkőbánya ma már rendezett pihenőhelyként funkcionál, ahol padok és tűzrakóhely várja a látogatókat.

A Normafa Budapest legismertebb kirándulóhelye, a Svábhegy 477 méter magas tetőpontja, amely nemcsak a panoráma, hanem gazdag kultúrtörténete miatt is különleges.

Az Anna-réti kápolna mellett egy másik kápolna megvalósulásának a tervét emléktábla őrzi. 1944. december 8-án rakták le a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét, mely az eredeti tervek szerint tornácos hajóval épülő, zárt szentélyű kis terméskő kápolna lett volna, de a háború miatt nem készült el.

1825 és 1830 között az Anna-rét szélén kis erdei kápolna épült, Szent Anna tiszteletére. Ezt követően a kápolna rendkívül népszerű zarándokhellyé vált. Anna-napokon zarándoklatokat vezettek a kápolnához Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától.